A betegek megfigyelése az ápolói munka egyik legfontosabb része. Az orvos kevesebbet tartózkodik a betegek között, így a betegségek legfontosabb tüneteit az ápolónőnek fel kell ismerni, el kell tudnia különíteni a lényeges panaszt a kevésbé fontostól, tudnia kell mikor kell orvosnak jelezni a problémát, sőt életveszélyes helyzetben az orvos megérkezéséig mi a teendője.
Az ápolónőnek a betegmegfigyelés kapcsán döntenie kell arról, hogy azonnal orvost értesítsen, vagy várhat a következő vizitig. A fellépő változásokat rögzíteni kell az ápolásilapon, illetve lázlapon is.
A betegség tüneteit (symptoma) két csoportba oszthatjuk:
Azokat a tüneteket amelyet csak a beteg érzékel, pl.: fájdalom, hányinger, szubjektív tüneteknek nevezzük. Az, amit mi is érzékelünk, láttunk, pl.: cyanosis, sérülés, objektív tünet.
Az objektív tünet nem mindig okoz panaszt.
Alapvető kardinális tünetek: a pulzus, vérnyomás, testhő, légzés megfigyelésein alapul.
Tünetszegény egy betegség, ha nem okoz sem szubjektív, sem objektív panaszokat.
Atípusos tünetről akkor beszélünk, amikor a betegség nem a megszokott tünetekkel, panaszokkal, hanem attól eltérő módon jelentkezik.
Tünetmentes is lehet egy betegség. Előfordul, hogy egy fekély az egész élet folyamán nem okoz panaszt.
A tünetcsoport egy bizonyos betegségre jellemző tünetek együttese.
A leletek írásban rögzített vizsgálati végeredmények. A tünetek és a leletek értékelése orvosi feladat.
Általános megtekintés:
Az első benyomások alapján gyorsan tájékozódhatunk a beteg általános állapotáról.
Járás: Mennyire mozog gyorsan, mennyi időnként áll meg, kapaszkodik e járás közben, bizonytalan e.
Beszéd: Folyamatosan beszél e, érthetően beszél e, bőbeszédű, esetleg szűkszavú.
Bőr állapota: tiszta, ápolt, esetleg elhanyagol, piszkos. Sebek, élősködők, kiütések, körmök állapota.
Tápláltság: elhízott, sovány, átlagos, kötőszövet rugalmassága: kiszáradt, normál.
Arc és arckifejezés: mimika, színe, formája, szemek állapota (pl.: beesett, kerek, kitágult).
Bőr megtekintése: színe, vérteltésge, hőmérséklete, nyirkossága, bőrőn lévő elváltozások.
Bőr színe: egészséges esetben rózsaszín. Vannak olyan esetek is, amikor a kifejezetten barna bőr öröklött, tehát születése óta fennálló, de lehet betegség tünete is. A bőr sárgás elszíneződése máj, epe problémára utalhat. A sápadtság is lehet megszokott, de lehet betegség, stressz tünete is. Szederjesség (kékes lilás elszíneződés cyanosis) alakulhat ki keringési elégtelenségekben pl., amikor kevés a vér oxigénellátottsága. Ez lehet körülírt, vagyis csak egy testrészt érintő, de lehet egész testre kiterjedő is. Nagyon fontos tünet.
A bőr tapintata: lehet nyirkos, száraz, hűvös tapintatú, vagy meleg.
Bőrőn lévő elváltozások: a bőr felszínén jelentkező kültakaró elváltozások, melyek lehetnek külső behatás következményei, vagy egy betegség következtében alakul ki. Külső behatás következménye: vakarásnyomok, amelyek élősködők jelenlétére utalhatnak, de egyes betegségek is okozhatnak viszekést, ilyen pl.: cukorbetegség. Hegek: amelyek lehetnek műtéti hegek, vagy egyéb okból (pl.: baleset, bántalmazás, esetleg önártalom) kifolyólag keletkezett hegek. Bőr alatti vérömlenyek.
Kiütések, amelyek fertőző betegség, allergia, élősdi csípése nyomán alakult ki. Vizenyő (oedema), amikor a bőr alatti kötőszövetekben és a bőr rétegeiben felhalmozódott folyadék látható. A vizenyős terület duzzadt, a bőr fényes, az ujjbenyomatot megtartja. Fontos meghatározni a helyét pontosan.
A bőrön lévő elváltozás a felfekvés is. Amikor ilyet találunk akkor képet kaphatunk arról is, hogy a beteg mennyire tud mozogni, illetve mennyit mozgatták. Leggyakrabban fekvő, nehezen mozgó egyéneken lehet ilyet találni. Nagyon fontos az azonnali felmérése és a kezelésére vonatkozó szabályok betartása, mert nagy problémát okozhatnak mind a betegnek, mind az egészségügyi személyzetnek, hiszen a felfekvéses bőr hamar elfertőződhet, mélyülhet. Legfontosabb lenne a megelőzés. Erről majd részletesebben írok még.
Fej: A fej formája, fejen lévő szervek alakja, nagysága. Haj színe, ápoltsága. A bőr színe itt is fontos megfigyelést igényel. Szemek, ajkak, orr, füll megfigyelése.
Nagy: nyakon látható elváltozások, kiütése, duzzanatok.
Mellkas: formája, légzési kitérés, így látható a légzés típusa is. Emlők megfigyelése.
Has: Has nagysága, keménysége. Bőrön lévő elváltozások felmérése (pl.: striák, vénák, hegek).
Végtagok: alakja, nagysága, színe, mozgása. Szembetünő lehet a végtagok tremorja. Izületek duzzanata izületi gyulladásra utalhat. Körmök színe, ápoltsága, ujjak nagysága, alakja.